KÖZÉP-EURÓPA KUTATÁSÁÉRT DÍJ

Prof. Dr. Gulyás László:

BESZÁMOLÓ A 2017. évi KÖZÉP-EURÓPA KUTATÁSÁÉRT DÍJAK  ÁTADÁSÁRÓL

  1. november 24-én került sor Szegeden a VII. Újragondolt negyedszázad – A Horthy korszak – konferenciára (a részletes programot lásd a www.vikek.eu) honlapon. A konferencián második ízben került sor a „Közép-Európa Kutatásáért Díj” átadására.
    A díjat három fokozatban (életmű fokozat: 60 év felett; senior fokozat: 40 év és 60 év között; junior fokozat 40 év alatt) a Közép-Európa Közlemények című folyóirat Szerkesztő Bizottsága alapította 2016-ban.

A 2017-ben az alábbi három személy kapta meg a „Közép-Európa Kutatásáért Díjat:

Életmű fokozat: Prof. Dr. Hajdú  Zoltán
Senior fokozat: Dr. PhD. Vizi László Tamás
Junior fokozat: Dr. PhD. Muradin János Kristóf

A díjazottak laudációja:

VIZI LÁSZLÓ TAMÁS LAUDÁCIÓJA

Vizi László Tamás 1961-ben született. 1985-ban a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán okleveles népművelő és történelem szakos tanár, 1987-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem szakos középiskolai tanár, 2002-ben a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán jogász diplomát szerzett.

Történettudományból előbb egyetemi doktori címet (1996), majd doktori (PhD) fokozatot (2004) szerzett. Disszertációjának címe: Székesfehérvár és Fejér vármegye a napóleoni háborúk nemesi felkeléseiben. Több mint húsz éve egyetemi oktató: jelenleg a Kodolányi János Főiskola főiskolai tanára, oktatásigazgatási rektorhelyettese.

Kutatási területei: a tizenkilencedik-huszadik századi egyetemes és magyar történelem; a francia háborúk és Magyarország; a magyar nemesi felkelés története; a magyar külpolitika története a huszadik században; a két világháború közötti magyar politika- és társadalomtörténet; a trianoni békediktátum magyar aláíróinak politikai és közéleti szereplése.

Közel háromszáz tanulmánya, cikke, forrásközlése jelent meg magyar és angol nyelven. A tudományos munkáira való hivatkozások száma mintegy kétszázötven. Két nagymonográfiát publikált. A magyar revíziós gondolat és a Trianon-recepció történetéről írt A sérelmi politizálástól a nemzeti összetartozásig. Trianon, revízió, határkérdés, nemzetegyesítés (1920-2010) című könyve a huszadik századi magyar politika- és eszmetörténeti kutatások jelentős eredményének és alapmunkájának tekinthető.

 

MURÁDIN JÁNOS KRISTÓF LAUDÁCIÓJA

Murádin János Kristóf erdélyi magyar történész, egyetemi oktató, gulágkutató. 1980. november 1-jén született. Általános és középiskolai tanulmányait Kolozsvárott végezte. 1999 és 2003 között a kolozsvári a Babeș–Bolyai Tudományegyetem történelem szakán tanult, ahol később, 2010-ben doktori (PhD) fokozatot szerzett. 2008-tól a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának főállású oktatója, jelenleg adjunktusi beosztásban. 2010-től kari kancellár.

Kutatási területei: erdélyi magyar civilek deportálása a Szovjetunióba 1944 őszén; az 1944-es frontátvonulás Kolozsvárott; magyar kultúrintézmények Erdélyben 1944 és 1948 között; magyar-román kapcsolatok és azerdélyi magyar politikai élet a huszadik század első felében.

Több mint harminc tudományos közleménye jelent meg romániai, magyarországi, ausztriai és csehországi folyóiratokban és tanulmánykötetekben. Három könyvnek és két felsőoktatási jegyzeteknek a szerzője. Nagyszabású kiállítást rendezett a kolozsvári magyarok Gulágra hurcolásáról. Sokat tesz a romániai magyar közösségek identitásőrzéséért, valamint a tevékeny és elismert szereplője az erdélyi magyar tudományos életnek. Idén nyáron Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta számára.

Murádin János Kristóf nős – felesége M. Lovász Noémi festőművész – és két gyermek édesapja.

 

BESZÁMOLÓ A KÖZÉP-EURÓPA KUTATÁSÁÉRT DÍJAK ÁTADÁSÁRÓL

2016. november 25-én került sor Szegeden a VI. Újragondolt negyedszázad – A Horthy korszak – konferenciára (a részletes programot lásd a www.vikek.hu) honlapon. A konferencián első ízben került sor a „Közép-Európa Kutatásáért Díj” átadására.
A díjat három fokozatban (életmű fokozat: 60 év felett; senior fokozat: 40 év és 60 év között; junior fokozat 40 év alatt) a Közép-Európa Közlemények című folyóirat Szerkesztő Bizottsága alapította. A döntés értelmében a díjat 2016-tól kezdődően minden évben átadják.
A 2016-os évben az alábbi három személy kapta meg a „Közép-Európa Kutatásáért Díjat:

Életmű fokozat: Prof. Dr. Gazdag Ferenc
Senior fokozat: Dr. habil. Ujváry Gábor
Junior fokozat: Dr. PhD. Miklós Péter

A díjazottal laudációja az alábbi volt:

GAZDAG FERENC LAUDÁCIÓJA
Prof. Dr. Gazdag Ferenc egyetemi tanár. 1992 és 2001 között a Stratégiai Védelmi Kutató Intézet igazgatója volt majd az Nemzeti Közszolgálati Egyetem jogelőd intézményében oktatott és kutatott. Az MTA doktora politikatudományok területén. Kiemelt kutatási területei: a magyar kül- és biztonságpolitika, az európai integráció, az európai kül- és biztonságpolitika, valamint Franciaország története.
Prof. Dr. Gazdag Ferenc szakterületén nemzetközileg elismert oktatói-kutatói munkássággal rendelkezik. Az MTA IX. osztályának tagja, a Nemzetközi Tanulmányok Bizottság elnöke, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Társadalomtudományi Bizottságának elnöke, közreműködik a Magyar Külügyi Társaság, a Magyar Politikatudományi Társaság, valamint ESDC Executive Academic Board munkájában, kiemelkedő szakmai tevékenységét többször is elismerték.

UJVÁRY GÁBOR LAUDÁCIÓJA
Dr. habil. Ujváry Gábor a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa, a Horthy-kori Kutatócsoport vezetője.
Munkásságának középpontjában a 20. század első felének magyarországi kultúrpolitikája, valamint Magyarország 20. századi nemzetközi kulturális kapcsolatainak és a magyar történetírásnak a vizsgálata áll. Számos tanulmányt írt Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint kultúrpolitikájáról, a két háború közötti magyar kultúrtörténetet és kultúrpolitikát meghatározó személyiségekről. Klebelsbergről „Egy európai formátumú államférfi” címmel önálló kötetet publikált. De külön kötetben mutatta be a magyar kulturális külpolitika hídfőállásainak, a külföldi magyar intézeteknek, tanszékeknek és lektorátusoknak a létrejöttét, működését, a két világháború közötti legfontosabb eseményeit, azoknak a magyar kultúrpolitikában elfoglalt kiemelkedő helyét.
Kutatásai során nemcsak a magyar levéltárakban kutatott, hanem rendszeres látogatója volt az osztrák és német levéltáraknak és kézirattáraknak.
De nemcsak kutatta és feldolgozta a két háború közötti magyar kultúrpolitika legfontosabb eseményeit, s mutatta be annak meghatározó személyiségeit, hanem ő maga is számos kultúr- és tudománypolitikai „hídfőben” teljesített szolgálatot. Volt a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese, majd tudományos igazgatója, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetője,a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója, a Balassi Bálint Intézet főigazgatója.
Tudományszervező tapasztalatait a felsőoktatásban is kamatoztatta. A Kodolányi János Főiskolán tanszéket, intézetet, majd rektorhelyettesként a főiskola tudományos életet irányította. Nevéhez fűződik a Kodolányi János Főiskola Történeti Műhelyének a megszervezése, a Műhely kiadványainak, valamint a történelem alapszak útjára indítása és vezetése.

MIKLÓS PÉTER LAUDÁCIÓJA
Dr. Miklós Péter 1980-ban született Szegeden. A kétezres évek eleje óta oktat, kutat és rendszeresen publikál. A püspöki székhelyen működő egyháztörténeti kutatócsoport tagja. Kutatási területe a magyar katolicizmus 19-20. századi története, a koalíciós évek párttörténete és politikai élete, valamint Szeged, a szegedi nagytáj és a dél-alföldi települések hely-, művelődés- és társadalomtörténete. Több mint féltucatnyi könyv, másfél száz publikáció szerzője, több tudományos kiadvány, folyóirat szerkesztője és tudományos konferenciák rendszeres előadója. 2012-ben PhD-fokozatot szerzett.
Oktatói munkájában is tetten érhető elhivatottsága: éveken át ingyen oktatott a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkarán, vállalta végzős egyetemi hallgatók tucatjainak szakdolgozati témavezetését. De fontosnak tartja, hogy történelmi múltunkat és a keresztény-nemzeti értékrend alapjait ismeretterjesztő előadások, cikkek segítségével tárja a szélesebb nyilvánosság elé.
Jelenleg a 20. század második felének történetét feldolgozó és bemutató Emlékpont Múzeum intézményvezetője Hódmezővásárhelyen, a Kodolányi János Főiskola címzetes docense, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának adjunktusa, a Csongrád Megyei Közgyűlés tagja.

Szeged, 2016. november 25.